A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A magyarországi haszid zsidó közösség.
Kelet-Európában, a 18. század közepén jött létre a haszidizmus, amely a zsidóság egyik vallási és spirituális áramlata. Báál Sém Tov néven vált ismertté Izrael ben Eliezer, a mozgalom alapítója, aki az isteni jelenlét közvetlenségére és az Isten iránti szeretetre fókuszált tanításaiban. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.
Galícia volt az a terület, ahonnan a haszidizmus Magyarországon elterjedt, miután ott már korábban is szilárd jelenléte volt. Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén alakultak ki az első haszid közösségek. Ezeken a vidékeken számos zsidó közösség élt, amelyek befogadók voltak a haszid tanítások iránt.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. Teitelbaum rabbi a 20. század első felében vezette a szatmári közösséget.A haszidizmus egyik központjaként Szatmárnémeti (Satu Mare) Magyarországon és Erdélyben ismert, és a szatmári haszidok napjainkban is kulcsszerepet töltenek be a nemzetközi haszid közösségekben.
A magyarországi haszidizmus többféle irányzatból állt, és ezek közül több is jelentős hatást gyakorolt a helyi zsidó közösségekre. Ezek közé tartozott például a belzi, a munkácsi és a spinkai haszid irányzat is. A belzi, a munkácsi és a spinkai irányzatok mind sajátos vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek jelentős hatással voltak követőik vallási és szellemi életére.
A második világháború és a holokauszt súlyos csapást jelentett a magyarországi haszid közösségekre. A náci koncentrációs táborokban elpusztult a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid is. A holokausztot túlélő zsidók közül sokan elköltöztek Magyarországról, és új életet kezdeményeztek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más országokban.
A haszidizmus Magyarországon a holokauszt után sem szűnt meg teljesen. A holokausztot követően kisebb haszid közösségek alakultak újjá, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet revitalizálódásával ezek a közösségek is megerősödtek. Budapesten ma is találhatóak haszid imaházak és közösségek, amelyek elkötelezettek a haszid hagyományok megőrzésében. Ezek a kisebb haszid közösségek szoros kapcsolatokban élnek egymással, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon ma is látható, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megtartásában. Az elmúlt évtizedekben a haszid közösségek létszáma csökkent, de a mozgalom még mindig kulcsszereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A mai magyarországi zsidóságot még mindig formálják a haszidizmus tanításai és szellemisége, amelyek jelentősen hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
kosher Report this page